EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS/SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS
Egyéni beszélgetés során célzott kérdésekkel és egyéb technikai eszközökkel bontjuk ki a hozzánk forduló nehézségeit, majd a klienst kisérve keressük meg az adott problémára a választ, térképezzük fel a belső erőforrásait. Elfogadó, biztonságos légkört biztosítunk, melyben kirajzolódnak a fejlődés útvonalai.
INTEGRATÍV HIPNOTERÁPIA
A különböző pszichoterápiás irányzatok integrálásának szükséglete már a múlt század 30-as éveitől fellépő törekvés volt. Ezen szintézisen belül az integratív hipnoterápia a módosult taudatállapot formáit igyekszik ötvözni a relaxációtól, autogén tréningtől (AT) a mélyhipnózisig. Általa a pszichés megbetegedések, elakadások legszélesebb spektruma válik kezelhetővé. Felhasznált módszerei a kathatym- imaginatív terápia (KIP), a hipnoanalízis – ego state terápia, amelyek a mélylélektani személyiségelméleteken keresztül a korai elakadások, sérült személyiségstruktúrák, pervazív tünetegyüttesek és súlyos neurotikus állapotok kezelésére tudnak hatékony segítséget nyújtani. A neuro-lingvisztikus terápia (NLP) és az Ericksoni rövidterápia (EBT) elsősorban a tanulás lélektanra és a kognitív személyiségmodellre épül. Kitűnő eszközei a konkrét tematikával járó, egyébként jól funkcionáló személyiség nehézségeinek megoldására.
GYEREKTERÁPIA
Az integratív gyermekpszichoterápia olyan módszerspecifikus terápia, amely a gyermeket egyéni, személyre szabott fejlődésében és megküzdésében segíti, és az ehhez nélkülözhetetlen, gyermeket segítő környezetet biztosítja.
Elméletében és módszertanában a különböző elméleti megközelítéseket és azok gyakorlati alkalmazásait hangolja össze, alkalmazza, e megközelítések közös látásmódját képviseli (pszichodráma, Gestalt-terápia, pszichoanalízis, rendszerszemlélet, tranzakcióanalízis, kognitív tanuláselmélet, szociálpszichológiai alapelvek stb).
Diagnosztikai és terápiás eszköztárának része a játék- és rajzterápia, katathym imaginatív terápia, gyermek hipnoterápa, meseterápia, művészetterápia, gyermek – és serdülő pszichodráma. A módszer a családdal való szoros együttműködésre, konzultációkra épít. A gyermek számára biztonságos, elfogadó, önkifejező és megküzdését segítő környezetet kínál. Minden résztvevő (szülők, gyermek, terapeuta) közös befektetése és hozzájárulása eredményeként válik képessé a gyermek saját fejlődésében, megküzdésében előrelépni. Olyan fejlett eszközrendszerrel felvérteződni, amelyek felkészítik és alkalmassá teszik mindazon kihívásokkal megküzdeni, amelyek akár a fejlődéséből, környezetéből adódóan szükségszerűen jelentkeznek, de olyan kihívásokra is, amely a fejlődéséből, környezetéből érkező krízishelyzetekkel való megküzdésre teszik alkalmassá.
CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK
Csoportos foglalkozásokon az eredendő káoszból haladunk a rend felé, az a rend felé, amelyben a csoporttagok magabiztosnak érzik magukat. Hiszünk a csoport megtartó erejében és abban, hogy transzformáló erővel bír az, ha egy biztonságos közegben kipróbálhatjuk, megélhetjük azt a viselkedési formát, amit szeretnénk a valóságban is magunkévá tenni.
Munkatársaink képzett pszichodráma vezetők, a csoportos foglalkozások zöme ezen a módszeren alapul.
MESETERÁPIA/MESEMŰHELYEK
A meseterápia a művészetterápiák egyik ága, ahol a központi elem, eszköz a mese. A mese a közelmúltig a felnőttek műfaja volt, csak mintegy 150 évvel ezelőtt tették át a gyermekeknek való kategóriába. Korábban a mese funkciója az volt, hogy mindazt a tudást, tapasztalatot, életszemléletet, amit egy adott közösség megélt, történetben sűrítve átadja a következő generációknak. Ebben nemcsak útravalók voltak, hanem olyan történetek is, amelyek felhívták a figyelmet az élet buktatóira, elcsúszási lehetőségeire is, és abban is megtámogattak, hogy egy-egy nehézség, válság, hogyan oldható meg, élhető túl. Ma a mesét terápiás kontextusban egyfajta világképnek, az egyetemes tanítások áthagyományozásának rendszereként tartjuk számon, melyben a hős minden esetben a felbomlott egyensúlyt próbálja helyreállítani, csakúgy, mint mindenki a saját életében.
„A meseterápia azon felismerésen alapul, hogy a nincs olyan élethelyzet, aminek ne lenne mesebeli párja. A terápia során megkeressük az adott életszituációhoz tartozó mesét, vagyis azt, amelyben a mese hőse ugyanazért indult el, ugyanazt szerette volna magában kibontakoztatni, mint a problémájával hozzám forduló páciens, de nem akadt el útja során – azaz a mesék szimbolikájánál maradva nem szenvedett vereséget például a sárkánytól, és nem változott kővé -, hanem végig is tudta járni azt.” (Boldizsár Ildikó)
A meseterápia módszerét tekintve lehet egyéni és kiscsoportos műfaj. Alkalmas elakadások, krízis helyzetek, veszteségek, feldolgozására, önismereti munkára szinte minden életkorban.
